• 54/464-098, 70/363-9228
  • nazareti.foldes@gmail.com

    H i t v a l l á s

    A Názáreti Egyház olyan nem liberális, de nyitott evangéliumi közösség, amely a Wesley-Arminiusz-féle teológiai gondolkodásmódot követi.

    Hiszünk:
    1. az egy Istenben - az Atyában, a Fiúban és a Szentlélekben.
    2. a Biblia teljes, tartalmi inspirációjában, és abban, hogy a teljes Szentírás tartalmazza a hithez és a keresztyén élethez szükséges összes igazságot.
    3. abban, hogy a bibliai csodák valóságos, megtörtént események.
    4. Jézus Krisztus szűztől való születésében.
    5. abban, hogy az ember bűnbe esett, és bűnben, gonoszságra való hajlammal születik.
    6. abban, hogy Krisztus engesztelő halála az egész emberiségre kiterjed.
    7. abban, hogy mindazokat, akik megbánják bűneiket és hisznek Jézus Krisztusban, Isten megigazítja, újjászüli és megszabadítja a bűn uralmától; akik viszont nem bánják meg bűneiket, örökre és reménytelenül elvesznek.
    8. abban, hogy a hívőknek az újjászületés után szükségük van teljes megszentelődésre a Jézus Krisztusba vetett hit által.
    9. abban, hogy a Szentlélek bizonyságot tesz a hívő újjászületése és teljes megszentelődése mellett.
    10. Jézus Krisztus testben való feltámadásában.
    11. Krisztus visszajövetelében, a halottak feltámadásában és az utolsó ítéletben.

     

     

     

     

     

     

     

    T e o l ó g i a

    A Názáreti Egyház teológiai gyökerei a Wesley-féle ébredési mozgalmon, valamint a német pietista mozgalmon keresztül egészen a korai keresztyénség egyetemes hitvallásához nyúlnak vissza. Mint protestáns egyház, a Názáreti Egyház a Biblia tanítását a reformáció nagy alakjainak új korszakot nyitó felismerése szerint értelmezi.

    Luther Márton volt az, aki hosszú és kemény harcok árán újra a felszínre hozta a hit általi megigazulás igazságát, és ezzel visszaadta a hívő lélek szabadságát és az Isten és ember közötti őszinte kapcsolat kialakulásának a lehetőségét. Kálvin János volt később az, aki mindezt nagyszerű hozzáértéssel rendszerbe foglalta és rámutatott arra, hogy az ember elveszett és bűnös. Végül Arminiusz Jakab, holland református teológus visszautasította a kálvinista predesztinációnak azt a gondolatát, hogy Isten döntése a kárhozat és az üdvösség. Isten határtalan kegyelmét és az ember szabad választását hangsúlyozva, lerakta a később létrejövő szentségmozgalom alapjait.

    A fentiekhez adott új elemeket az 1600-as évek végén kialakult pietista mozgalom. A mozgalom követői szerint a keresztyénség egy belső változást, valamint bűntől való elfordulást jelent, ami Krisztusnak való teljes odaadásban nyilvánul meg.

    Mindezeket a gondolatokat John Wesley foglalta össze, és kialakította a korai metodizmusra és a későbbi szentségmozgalmakra jellemző teológiai látásmódot. Az általa kiemelt és hangsúlyozott bibliai igazságok a következők voltak:

    1. újjászületés kegyelemből, hit által

    2. megszentelődés és megszentelt élet hit által

    3. üdvbizonyosság a Lélek által


    Hangsúly a megszentelt életen

    Ahhoz, hogy megértsük a megszentelt élet fontosságát az egyház tanításában, nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogyan értelmezte John Wesley a bűnt. Szerinte a bűn az ember által ismert isteni törvény tudatos megszegése. A megszentelt élet pedig tökéletes, osztatlan szeretet Isten iránt - teljes engedelmesség.

    Az arminiuszi teológiai háttér miatt John Wesley és a szentségmozgalomhoz tartozó egyházak olyan látásmódot alakítottak ki a keresztyén életről, amely segíti az embereket abban a felismerésben, hogy a megszentelődés megvalósítható. Ez alatt azt értjük, hogy a keresztyén ember már e földön szent életet élhet, sőt Isten határozott elvárása, hogy szent életet éljen.

    Talán segít, ha röviden tisztázzuk a teljes megszentelődés és a megszentelt élet fogalmát.

    A teljes megszentelődés Istennek a Szentlélek által véghezvitt olyan radikális tette, melynek során megtisztítja az ember szívét az öröklött bűnös állapot mély gyökereitől. Ez egyúttal a Szentlélekkel való betöltekezést is jelenti, mely a keresztyén élethez és szolgálathoz nélkülözhetetlen. A Wesley-féle mozgalomnak különleges ismertetőjele, hogy ezt az eseményt nemcsak lehetségesnek, hanem a keresztyén élet helyes normájának tartja.

    A megszentelt élet annak a munkának az eredménye, melyet Isten a teljes megszentelődéskor végez az emberben, amikor is a szívet teljesen megtisztítja minden bűntől és betölti tökéletes és osztatlan szeretettel. Ez a szeretet azoké, akik a Lélekben járnak és élnek. A tökéletes keresztyén élet a szeretet teljessége; nem az életkor vagy a vallásban való jártasság, hanem a szív tisztasága a fontos. John Wesley szóhasználatát követve: a tökéletes keresztyén élet a tökéletes szeretet.

    Ez komoly kihívás minden keresztyén ember számára, mert itt már a szavakat tettekre kell váltani. Fontosnak tartjuk azt, hogy keresztyén életünkben, egymáshoz való viszonyunkban szent életet éljünk - Krisztus követői legyünk.

     

     

     

     

     

     

    E g y h á z t ö r t é n e t

    A Názáreti Egyház egy evangéliumi szabadegyház, amely kezdettől fogva magát az "egyetlen, szent és egyetemes apostoli egyház" részének tekintette, és igyekezett ehhez hű maradni. Gyökerei egy 18. századi nagy-britanniai evangéliumi ébredésre (metodista ébredés) nyúlnak vissza, melynek elindítója és szellemi vezetője John Wesley  anglikán lelkész volt. Munkássága nyomán emberek ezrei - főleg a közép és alsó rétegekből - tettek bizonyságot megváltozott életükkel arról, hogy a megszentelődés valóság lehet.

    Wesley tanítása később elterjedt az Amerikai Egyesült Államokban is, ahol a 19. század elejére jelentősen megerősödött, de egyben el is vesztette korábbi frissességét, mellyel a megszentelt élet szükségességét és lehetőségét hirdette. A válasz, erre a lelki szempontból meglehetősen meggyengült helyzetre, egy minden egyházat érintő lelki megújulás volt, amely a keleti partvidéktől indulva végigsöpört az egész országon. Ennek hatására különböző csoportok jöttek létre, ahol az Istent kereső emberek megtalálhatták azt a többletet, melyet más, hanyatlóban lévő egyházak nem tudtak biztosítani. Ezek a csoportok egytől-egyig zászlajukra tűzték a megszentelt élet személyes megvalósítását, annak hirdetését és terjesztését. Ez az oka annak, hogy ezeknek az egyházaknak a mozgalmát "szentségmozgalom"-nak nevezik.

    A mozgalom egyik kiemelkedő alakja Phineas F. Bresee volt, aki 1895-ben Los Angeles-ben megalapította a Názáreti Egyház elődjét jelentő gyülekezetet. Ez volt az első olyan gyülekezet, mely célként fogalmazta meg, hogy tagjai között - eltérően más egyházak akkori gyakorlatától - helye lehessen a szegényeknek is, és a teljes megszentelődést hirdessék. 1908-ban több független csoport egyesüléséből megalakult a Názáreti Egyház, melyhez az azt követő években jelentős számban csatlakoztak más, hasonló elveket valló missziói csoportok a világ különböző pontjain. Később az európai kontinensen is jöttek létre önálló nemzeti egyházak, így többek között 1958-ban Németországban.

    A Názáreti Egyház mára nemzetközi egyházzá nőtte ki magát, és több mint száz országban végzi az Isten országa építésének komoly feladatát.

    Alkalmaink

    Istentisztelet: Vasárnap 9.30
    Bibliaóra: Szerda 18.30
    Palánta klub: Péntek 15.00
    _______________________
    Elérhetőségek:
    Telefon: 54/464-098, 70/363-9228
    E-mail: nazareti.foldes@gmail.com

    Legfrissebb cikkek

    2015. október 22.
    2015. július 01.
    2015. július 01.

    Linkek

    Budapesti Gyülekezet
    Hajdúhadházi Gyülekezet